Hőszivattyúk, VRV rendszerek telepítése, tervezése:

• Levegő-levegő hőszivattyúk
• Levegő-víz hőszivattyúk
• Víz-víz hőszivattyúk
• Alternatív energiaforrások vezérlése

Hőszivattyúk

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, ill. meleg vizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli a hőt. Legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. Külső energia felhasználása nélkül a hő csak melegebb helyről, a hidegebb hely felé tud áramlani. A hűtőgép működési elve is hasonló, a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón leadja.

A geotermikus hőszivattyú például a "föld" (talaj, talajvíz) és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó, télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A szállítási irány változtatásával télen a talajtól hőt elvonva fűthetünk, nyáron pedig a talajt melegítve hűthetjük a házat, illetve télen-nyáron, meleg vizet állíthatunk elő.

A hő szállításához, folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A rendszer hatékonyságát az ún. „jósági számmal”, COP (Coefficient of performance) jellemezhetjük, ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált hajtási teljesítménynek. A COP értéke elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet különbséget kell áthidalni, - mindez a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége -, általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. A hűtés jósági fokát EER –rel jelölik, értékét a COP –hez hasonlóan számítják.
 
Levegő
Külső levegő ventilátorokkal kerül beszívásra, amit a hőszivattyú hűt le. Hátránya, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, így a rendszer hatékonysága is változó, illetve a ventilátorok által keltett zaj is problémát jelenthet. Felhasználásra kerülhet még a ház pincéjének levegője is.
Központi szellőztető rendszerrel ellátott, légmentesen szigetelt ház esetén a kifúvásra kerülő elhasznált levegő is használható hőforrásként, vagy a befúvásra kerülő levegőt melegítve, vagy a fűtési rendszerre rásegítve.
 
Hulladékhő
Számításba jöhet hőforrásként a szennyvíz és az elhasznált termálvíz. Előbbire magyarországi példa a Szekszárdi Húskombinát, ahol a 22°C-os szennyvíz a hőforrás, míg utóbbira a Harkányi Gyógyfürdő, melynek 32-35 °C-os elfolyóvizét használják fel két egyenként 1100 kW-os hőszivattyúval.
 

Hőszivattyúk felhasználási területe

Fűtés
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő.
 
Melegvíz-készítés
Használati melegvíz készítésére is felhasználható a hőszivattyú, de a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határ kb. 55-60 °C, emiatt a melegvíz hőmérséklete 60 °C alatt marad.
 
Hűtés
A folyamat megfordításával a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.